MEGOLDÁS VAGYUNK AZ ÉPÜLETVILLAMOSSÁGBAN….

Világítástechnikai jelölések – Minden, amit tudnod kell

Bevezetés

A világítástechnikai jelölések megértése alapvető fontosságú, ha megfelelő fényforrást vagy lámpát szeretnénk választani. A fényáram, színhőmérséklet, fényhasznosítás, színvisszaadási index és IP védettség ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy az adott helyiségben a kívánt eredményt érjük el.

Hogyan válasszunk megfelelő fényforrást vagy lámpát? 

A világítástechnikai jelölések helyes értelmezése különösen fontos az épületvillamossági munkák során. A megfelelő fényforrás kiválasztása gondos tervezést igényel, ahol figyelembe kell venni a fényforrások mennyiségét, minőségét és egyéb paramétereit.

De mik is ezek a paraméterek, szabványok, minimum követelmények? Hogyan érhetjük el a legmegfelelőbb eredményeket a világítástechnika területén? Célszerű a csomagoláson található információk értelmezésével kezdeni. Amire az általunk megkérdezetteknek elsődleges szempont a fényforrás választásánál az nem más, mint a teljesítmény, azaz a watt (W). 
Valószínűleg ez egy régi berögződés, amikor még a hagyományos wolfram szálas izzók voltak használatban, akkor ez egyet jelentett a fényerővel, de mi a helyzet manapság?

2010 szeptemberétől kezdve az izzókon már az új szabványoknak megfelelő jelöléseket kell alkalmazni. A fogyasztóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy a teljesítményt a megszokott watt helyett, lumenben (is) megadják, mivel wattal történő jelölés az EU szerint félrevezető lehet az egyre jobb hatásfokú fényforrások, fejlettebb technológiák miatt.

Fényáram: lumen (lm)

A fényforrások legfontosabb világítástechnikai jellemzője a fényáram. A fényáram teljesítmény jellegű mennyiség. Egy sugárzó forrás által kibocsátott látható fény „mennyiségének” az integrálja (összege).
Egy fényforrásnál egyszerűen minél nagyobb ez a szám, annál több fényt bocsájt ki. Ennek értékével mindenki kalkulál, tervezőtől a fogyasztóig. 

Lumenben fejezik ki, amit a fényforrás kibocsájt magából, luxban pedig azt, ami a megvilágított tárgyakon megjelenik.

Fényhasznosítás: (lm/W)

A fényforrás fényáramának és az általa felvett villamos teljesítmény értékének hányadosát nevezik fényhasznosításnak, melynek egysége a lm/W. Minél nagyobb ez az érték, annál jobban járunk energiahatékonyság szempontjából 1 wattot fényáramra átalakítva.

Szemléltetésként eltérő technológiai fejlettségű fényforrások fényhasznosítása más:

• hagyományos izzó: 13 lm/W
• halogén izzó : 18 lm/W
• energiatakarékos izzó: 50 lm/W
• kompakt fénycső: 60 lm/W
• LED: 35–200 lm/W

Színhőmérséklet: Kelvin (K)

A fényforrások világítástechnikai értékelésekor a sugárzott fény erősségén kívül annak színe is fontos jellemző. 

A különböző színhőmérsékletű fényforrások egymás melletti alkalmazását kerülni kell, mert megnehezíti a szem alkalmazkodását, a színes tárgyak megjelenését kedvezőtlenül változtatja meg és zavaró, színesnek látszó árnyékok is keletkezhetnek. Fiziológiai hatásait később ismertetem.

Hajnali fény, naplemente kb. 2500 K.

Normál izzólámpa izzószálának hőmérséklete kb. 2800 K.

A nappali fehér (daylight white) kb. 4000-6500 K.

Természetes világítást adó derült északi égbolt színhőmérséklete 7000 K.

Hogyan válasszunk színt?

Környezetünket a kevert fények alkotják. Ezt színekben, illetve azok jellegében tapasztaljuk meg. Hideg és meleg színek.

A meleg fehér több vöröset tartalmaz, közelebb van a naplemente színéhez. A hideg fehér pedig a nappali fényhez, a tiszta fehérhez. Minél hidegebb a világítás fénye, annál tisztább fehér és annál kedvezőbben látunk. A meleg fehér lehet, jól esik a fáradt szemnek, de a vörös eltolódás miatt nem tiszta a színlátás, ami tovább fárasztja a szemet.
A meleg fehér kb. 3000 Kelvin, a hideg fehér pedig kb. 4000K. Több helyen már gyárakban 6500K-t alkalmaznak a jobb színlátás miatt. A magasabb Kelvin érték tehát nem kékebb, legfeljebb a vöröshöz képest, hanem fehérebb. 

Érdemes a 4000 K értékű színhőmérsékletet választani munkakörnyezetben. Amikor dolgozunk, valamire koncentrálunk, akkor a hidegebb környezetben koncentrálunk a legmegfelelőbben, ezért alkalmazunk jellemzően hidegfehér világítást irodákban, munkahelyeken. 

Ha nyugalomra vágyunk, akkor szívesen nézzük a naplementét, a tábortüzet vagy a gyertya lángját. Ezek jellemzően melegebb fényforrások. 

Színvisszaadási index: CRI % (Color Rendering Index) 0-100%

A fényforrás azon képességének minőségi mérőszáma, hogy hűen jelenítse meg a különböző objektumok színeit az ideális vagy természetes fényforrásokhoz képest. 

Azt jelenti, hogy minél magasabb ez a szám, annál jobb, élethűbb színei lesznek a helyiségünknek, megvilágított objektumunknak, ami szintén befolyásolja a közérzetünket, munkánkat.

Például a magas CRI%-al rendelkező Led lámpák megfelelnek a szigorú követelményeknek a restaurálás, illetve újszülöttgondozás területén is.

A világítástechnikai piacon a CRI értéket gyakran Ra ként azonosítják.

Dimmerelhetőség: (fényerőszabályzás)

Fényerőszabályozható, dimmerelhető-e a LED-es világítástechnika? A LED-ek önmagukban elvileg teljes mértékben dimmerelhetőek, de mivel minden LED-es fényforrás tartalmaz beépített elektronikát, ezért innentől a kérdés nem ilyen egyszerű.

Amíg a hagyományos izzószálas fényforrás fényerőszabályzása problémamentesen megoldható volt szinte bármilyen fényerőszabályzós kapcsolóval (dimmer-rel), addig a LED fényforrások nem mindegyike működtethető fényerőszabályzóval.

A LED fényforrások, a LED szalagok kivételével a fénykibocsátó diódák mellett általában egy tápegységet is tartalmaznak amelynek felépítésétől függ, hogy az adott egység hogyan képes a dimmer által keltett magas-frekvenciájú elektromos áramot hasznosítani.
Legyen szó akár E14 vagy E27 típusú fényforrásokról vagy komplett lámpatestekről, azok csomagolásain a gyártó minden esetben feltünteti a fényerő szabályozhatóságot amennyiben az alkalmas erre a funkcióra.
Ha egy termék csomagolásán nem található fényerő szabályozhatóságra vonatkozóan semmilyen információ, akkor az nagy valószínűséggel nem alkalmas dimmer-rel történő használatra.

IP védettség: 

Az IP védettség mozaikszó, az angol International Protection (néha Ingress Protection) kifejezések rövidítése, mely Nemzetközi Védettségmegjelölés is. Az elektromos készülékek burkolatát felhasználási céljától, illetve a felhasználás jellegétől függően szilárdtest és víz behatolás elleni védelemmel látják el. A védelem szintjét az IP jelölés utáni két szám határozza meg:

• az első számjegy az idegen anyagok, környezeti behatások elleni védelem fokát,
• a második számjegy a vízbehatolás elleni védelem mértékét adja meg.

Az IP védettség nagysága maximálisan IP69K, mellyel a tartós vízbemerítés, valamint a por behatolása és 100 bar nyomású, 80°C-os hőmérséklet 100 mm-es távolságból elleni teljes védelemmel ellátott készülékeket jelölik.

Milyen IP védettségű fényforrást válasszunk?

Figyelembe kell venni az adott helyiség tulajdonságait és a vízzel, porral való lehetséges érintkezést.

Beltérre, száraz helyiségbe: 

Leggyakrabban IP21 és IP20 védettségű világítótestet szoktunk használni.

Beltérre, nedves helyiségbe:

Például konyha, fürdőszoba, IP44 vagy magasabb IP védettségű világítótestet szoktunk használni.

Kültérre, ahol nedvesség és por is érheti:

Kültéren feltételezzük, hogy a világítótest vastag pornak és fröcskölő víznek lesz kitéve, ezért minimum IP44 védettségű világítótestet kell választanunk.

Köszönjük, hogy elolvasta bejegyzésünket.

Üdvözlettel a Tall Tech Épületvillamosság Kft. csapata!

Olvasd el többi cikkünket!