MEGOLDÁS VAGYUNK AZ ÉPÜLETVILLAMOSSÁGBAN….

Túlfeszültség védelem bekötése – Miért fontos a védelem kiépítése?

Célszerű tisztázni elsőnek, mit nevezünk túlfeszültségnek és miért fontos a túlfeszültség védelem bekötése:

Túlfeszültség a villamos elosztóhálózatokban, illetve berendezésekben fellépő, a legnagyobb megengedett üzemi feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség, amely nagyságától, jel alakjától vagy hullámformájától, frekvenciájától és fennállásának időtartamától függően igénybe veszi a berendezés szigetelését, elektronikáját.

De hogy találkozhatunk túlfeszültséggel? Miért baj, ha nincs túlfeszültség védelmünk?

Gyakran kaptam már meg a kérdést, hogy mennyi esély van rá, hogy villámcsapás érje a házat, vagy valami tönkre menjen túlfeszültség miatt. A válaszom a szűkös időkeret és megrendelőmtől el nem várható elektrotechnikai tudás hiányában mindig csak annyi volt, hogy ez jóval összetettebb téma annál, minthogy pár perc alatt átbeszéljük, de mindenképpen javaslom a rendszer kiépítését. Több ok miatt is keletkezhet túlfeszültség a rendszerben, ami káreseményekhez vezet.

(Egy gömbvillám ábrázolása 1901-ből)

Eddig nem volt rá szükség, most miért kellene?

Az első legfontosabb kérdés, hogy előírás-e ilyen rendszerrel ellátni a házat, lakást, építményt.

A válasz a következő:

• Ha van villámvédelem az épületen, akkor az előírt a villámvédelmi potenciálkiegyenlítést az épületbe belépő minden vezetékre amely a zónahatárt átlépi.
• Ha nincs villámvédelem az épületen, akkor szabvány írja elő, hogy milyen esetekben kell túlfeszültség-védelmet létesíteni és hol. Lakás és társasház esetében a túlfeszültség-védelem létesítésének szükségességét, szabványban leírt egyszerű kockázatkezeléssel kell eldönteni. Ha ilyen kockázatkezelési eljárás nem készül, akkor be kell építeni a túlfeszültség-védelmet.

Az, hogy ez a követelmény milyen műszaki tartalommal bír azt már a megrendelője pénztárcája dönti el.

Találkoztam megrendelővel, aki hallani se akart plusz költségekről, hiába próbáltam árnyalni a helyzetet, felvázolni az ok-okozati összefüggéseket.

1 év se telt bele, hogy egy külső tényező hatására a rendszer eszközeihez akkora túlfeszültség jutott, hogy a kár megközelítette a milliós tételt. (gyakorlatilag minden hálózatra kapcsolt sérülékeny elektronikával felszerelt eszközt lenullázott)

Utólag beépítettük a túlfeszültség védelmi rendszert. -Jobb később, mint soha.

 A túlfeszültségek keletkezési módjuk szerint:

1. belső eredetű túlfeszültségek, kapcsolási túlfeszültségek
2. külső úgynevezett légköri eredetű túlfeszültségek 
3. elektrosztatikus feltöltődésből eredő túlfeszültségek
4. „Bejön egy gömbvillám a nappaliba” 

1.: A belső eredetű vagy belső túlfeszültségeket a villamos hálózatokban bekövetkező hibák vagy a különböző célú kapcsolási folyamatok okozzák. 

• aszimmetrikus földzárlatok
• hirtelen terhelésváltozások (hatásos és meddő teljesítmények egyaránt),
• rezonancia és ferrorezonancia

1.2..: Kapcsolási túlfeszültségek

•  zárlatok keletkezésekor és zárlatok megszüntetésekor
• terhelésledobásakor
• kapacitív áramok megszakításakor
• kicsi vagy mérsékelt nagyságú induktív áramok megszakításakor
• olvadóbiztosítók kiolvadásakor

2.: Külső légköri túlfeszültségek a kiváltó villámáramok nagyságától és a hálózati feszültségtől függetlenül alakulnak ki. Közvetlenül elsősorban a szabadvezetékeket és a légkábeleket veszélyeztetik.

• közvetlen villámcsapás fázisvezetőbe
• átütés vagy visszacsapás
• szabadvezeték közelébe becsapó villám

3.: Elektrosztatikus feltöltődésből eredő túlfeszültségek néhány jellemző feltöltődési feszültsége a szokásos tevékenységek során:

• szőnyegen való járás közben max. 35 kV
• PVC padlón való járás közben max. 12 kV
• ülés közben max. 6 kV
• habanyaggal párnázott széken max. 18 kV
• műanyag fóliával végzett munka során max. 7 kV

Az egyik leggyakoribb hozzáállás a témához, hogy „majd kihúzom az eszközöket akkor nem eshet bajuk túlfeszültség miatt”.

Ez a megoldás kétséget kizáróan kreatív és hatásos, de életszerűtlen. Képzeljük el, hogy minden használat után kihúzzuk az eszközt, amit használtunk. Viszont, nem minden védelemre szoruló készülék esetében alkalmazható. A legtöbben védelemre szoruló eszköz alatt néhány, a szívükhöz közel álló készülékre, elsősorban a TV-re, számítógépre gondolnak. Ezek esetében valóban jól használható ez az intézkedés – feltéve természetesen, hogy a napi rutin részévé vált, hogy mielőtt elmennének otthonról, kihúzzák a hálózati csatlakozókat nemcsak a „konnektorból”, hanem a koax és internet kábelt is az aljzatból. (hiszen onnan is érheti túlfeszültség az eszközt)

Mi erősítjük azt a defenzív túlfeszültség politikát, hogy megelőzzük a bajt. Javasoljuk a túlfeszültségvédelmet a hálózatán!

Köszönjük, hogy elolvasta cikkünket.

Üdvözlettel a Tall Tech Épületvillamosság Kft. csapata!