Bojler elektromos bekötése

Bojlerek elektromos bekötése? 

Az elmúlt időszak energiaválsága tudatosságra és következetességre kényszerítette mind a lakosságot, mind az ipari szereplőket.  A kialakult helyzetben mindannyian elgondolkodtunk, hogyan is takaríthatnánk meg költségeket energiafogyasztás terén.

Ebben a cikkben a bojler elektromos bekötéséről lesz szó, részletesen bemutatva az áramkör kialakítását, vezetékméreteket és a szükséges biztonsági előírásokat.

Történelmi áttekintés

Az első HMV (használati melegvíz) vízmelegítőt 1868-ban Benjamin Waddy Maughan (festő) szabadalmaztatta, de kellő termodinamikai és mérnöki tudás hiányában nem robbant be a mindennapokba.

A találmányhoz köthető újító, Edwin Ruud 21 évvel később látta meg a találmányban rejlő potenciált. Ruud megvásárolta találmányának jogait, és 1897-ben saját céget alapított.

A kifejlesztett új modell számos biztonsági funkcióval bővült. Az első igazi otthoni vízmelegítőnek tartják.

Mit használjunk melegvíz-készítésre?

Két „fő” típus közül választhatunk az energia hordozó alapján: gázzal vagy elektromos árammal működő változatokat használja a felhasználók nagy része. Ezen belül találkozhatunk átfolyós és indirekt tárolós rendszerekkel.

Megemlítve a napkollektoros melegvíz készítést, szinte nyomtalanul kikoptak az épületgépészetből, helyüket átvették napelemes bojlerek amelyek napelemekből érkező egyenáramot közvetlenül fordítják használati melegvíz előállítására, de a napsütés hiányában képesek a hálózati tápellátásról való működésre is. Az áruk igen magas, de előremutató technológia.

A HMV előállítás és felhasználási technológiákat és azok vegyítését hosszasan lehetne taglalni, de itt csak néhány aspektusára térünk ki a témának.

De mit mondanak a számok?

Egy 4 tagú család normál vízfogyasztási szokásait figyelembe véve a gázos rendszerű vízmelegítés már nem feltétlenül éri meg jobban, mint az elektromos. Főleg az elmúlt időszak geopolitikai helyzete és a gázárak mozgása mellett, illetve tekintve a készülékek karbantartási és telepítési költségeit.

Elektromos vízmelegítés (villanybojler vagy hőszivattyú)

Az elektromos fűtés-hűtés rendszer egy rendkívül megbízható és ár-érték arányában kiváló befektetés a jövőbe. De melyik a jobb megoldás?

Szerintünk egy bizonyos napi melegvíz mennyiség alatt a villanybojler a jobb megoldás!

Melegvízből napi 200 literre (kb 55 °C) van szüksége egy 4 tagú családnak, ha nem dőzsölünk a sarokkádban reggel és este.

• Hőszivattyú

Ahhoz, hogy ezt a mennyiségű melegvizet egy normál tarifára kötött hőszivattyúval előállítsuk:

4,5 kWh x 37 Ft/kWh = 132 Ft/nap x 365 nap = 60.773, – Ft.

• Bojler

A napi fogyasztás a következők szerint alakul (napi kétszer tölti fel magát):

2 x 2:55 = 5:10 (h:min) x 37 Ft/kWh = 191 Ft/nap x 365 = 69.715 ,- Ft.

Ez nem tűnik nagy különbségnek éves fogyasztásban, de mi mutatkozik beruházási oldalon? A két egység közötti alapanyag és telepítési különbség árban eléri a 150-200 ezer forintot. Feltéve, ha nem a 0-ról kell nekifutni. A hőszivattyús megoldás drágább és a 15 éves megtérülés a bojlerhez képest közelít a tervezett elavulási idejéhez.

Mindkettőt táplálhatjuk napelemről, ráköthetjük vezérelt A2 tarifára.

Bojlerek elektromos bekötésénél a szakmai rész, ami elengedhetetlen!

Az emberek nagy része hajlamos szőnyeg alá söpörni azt a tényt, hogy a villanybojler nagyfogyasztó. A biztonságos üzemeltetéséhez szükséges a megfelelő villamos hálózat. Egy ilyen fogyasztó rákötése, vagy csatlakoztatása egy alulméretezett áramkörre tűzveszélyes! Védőföldelés hiányában üzemeltetni életveszélyes!

Minden villamos nagyfogyasztó csatlakoztatását is szabványok és gyártói előírások szabályozzák. Számos előfeltételnek kell ahhoz teljesülnie, hogy egy elektromos bojler csatlakoztatása szakszerű, a napi rendszeres használatra alkalmas és biztonságos legyen.

1. Lehetőségek feltérképezése:

Az elektromos vízmelegítő megvásárlása majd bekötése előtt a lakás vagy ház  villamos rendszerén szerelői ellenőrzést szükséges végezni, hogy a lehetőségek adottak-e a készülék fogadásához. Sok esetben a meglévő vízmelegítők szabálytalanul és életre veszélyes módon vannak csatlakoztatva az egyébként is műigényességgel készített régi vagy új kapcsolótáblához.

2. Névleges teljesítmény:

Ez a készülék a háztartások nagy fogyasztójának számít a maga 1500-2500watt teljesítményével.

3. Önálló áramkör megléte:

Az elektromos bojler bekötésénél figyelnünk kell, hogy csak önálló áramkörről üzemelhet. Az áramköre más fogyasztót nem táplálhat. Az áramkört megszakítás nélkül kell elvezetni a bojler és a biztosítéktábla között, kötés nem lehet rajta. A vezeték keresztmetszetét számos tényező befolyásolja: többek között a szakasz hossza, a bojler névleges teljesítményfelvétele.  Ez általában 1 fázis esetén Cu 3×2,5mm² (Cu-réz).

4. Kismegszakító és életvédelmi relé:

Bojler esetében is a túláram védelem mellett biztosítani kell a szivárgó áram védelmet is. Tehát a meglévő hálózatnak rendelkeznie kell (fi)-relével. Továbbá biztosítani kell a leválaszthatóságot: karbantartásakor, javításakor vagy cseréjekor a fix bekötéssel csatlakoztatott készüléket le kell tudni választani a hálózatról.

Érdemes erre a célra a túláramvédelmet, hibaáramvédelmet és a leválasztást egyetlen RCBO készülékkel (kombinált áram-védőkapcsoló) biztosítani. Ez a védelmi készülék tartalmaz minden olyan műszaki elemet, ami szükséges a biztonságos üzemeltetéshez, illetve áramtalanításhoz.

5. Védővezető csatlakoztathatósága és IP védelem:

Az elektromos bojlerek az I. Érintésvédelmi osztályba vannak sorolva. A vízmelegítő bekötése védőföldelés hiányában szigorúan tilos!

Általában IP44 védettségi szinttel rendelkeznek, ezért telepíthetők mérsékelten nedves, párás helységekbe.

Vonatkozó szabványok

• MSZ HD 60364-1: Villamos berendezések alapelvei
• MSZ HD 60364-4-41: Áramütés elleni védelem
• MSZ HD 60364-5-54: Földelés és védővezetők
• MSZ HD 60364-7-701: Fürdőhelyiségek különleges előírásai

Ha az alapfeltételek nem teljesülnek, ki kell építeni azokat, egyéb esetben az elektromos vízmelegítő szakszerűen nem lesz csatlakoztatható. A feladatra minden esetben villamosan képzett szakember szükséges.

Villanybojler bekötés ár

Az elektromos bekötés költsége villanyszerelői oldalról, ha minden fentebb említett feltétel teljesül és a bojlert a gépész a helyére szerelte és bekötötte a víz és csatornahálózatba.

A végleges ár függ a helyszín állapotától, a szükséges vezetékek hosszától és az esetleges plusz biztonsági berendezések (RCBO) használatától.

Új villanybojler telepítése előtt kérje villanyszerelői felmérésünket, hogy ne érhessék meglepetések a telepítéskor.

Nem megfelelően bekötött nagyfogyasztók veszélyei – Tűzveszély és áramütés kockázata

A nem megfelelően bekötött nagyfogyasztók, például a villanybojlerek, súlyos biztonsági kockázatot jelentenek. Az áramkör helytelen kialakítása vagy az előírt biztonsági eszközök hiánya életveszélyes helyzeteket teremthet.

🔥 Tűzveszély:

• Alulméretezett vezetékek vagy hibásan telepített biztosítékok miatt a vezetékek túlmelegedhetnek.

• A szigetelés megolvadhat, ami rövidzárlatot vagy akár tűzesetet is okozhat.

⚡ Áramütés kockázata:

• A hibás földelés vagy a helytelen bekötés miatt a villanybojler fémrészei feszültség alá kerülhetnek.

• A nem megfelelően bekötött villanybojler komoly áramütést vagy akár halálos balesetet is okozhat.

📋 Szabványok és előírások figyelmen kívül hagyása:

• Az MSZ HD 60364-4-41 (Áramütés elleni védelem) és az MSZ HD 60364-5-54 (Földelés és védővezetők) szabványok előírják a megfelelő földelést és érintésvédelmet.

• Az előírások figyelmen kívül hagyása nemcsak életveszélyes, hanem jogilag is szankcionálható.

❗ Figyelmeztetés:

A nagyobb teljesítményű, gyárilag villásdugóval szerelt bojlereket is csak akkor szabad használni, ha az elektromos hálózat megfelel a szabványoknak. Amennyiben bizonytalan vagy, érdemes szakemberrel felülvizsgáltatni a hálózatot!

Köszönjük, hogy elolvasta cikkünket.

Üdvözlettel a Tall Tech Épületvillamosság Kft. csapat!