Célszerű tisztázni elsőnek, mit nevezünk túlfeszültségnek:
Túlfeszültség a villamos elosztóhálózatokban, illetve berendezésekben fellépő, a legnagyobb megengedett üzemi feszültség csúcsértékét meghaladó feszültség, amely nagyságától, jel alakjától vagy hullámformájától, frekvenciájától és fennállásának időtartamától függően igénybe veszi a berendezés szigetelését, elektronikáját.
De hogy találkozhatunk túlfeszültséggel? Miért baj, ha nincs túlfeszültség védelmünk?
Gyakran kaptam már meg a kérdést, hogy mennyi esély van rá, hogy villámcsapás érje a házat, vagy valami tönkre menjen túlfeszültség miatt. A válaszom a szűkös időkeret és megrendelőmtől el nem várható elektrotechnikai tudás hiányában mindig csak annyi volt, hogy ez jóval összetettebb téma annál, minthogy pár perc alatt átbeszéljük, de mindenképpen javaslom a rendszer kiépítését. Több ok miatt is keletkezhet túlfeszültség a rendszerben, ami káreseményekhez vezet.
(Egy gömbvillám ábrázolása 1901-ből)
Eddig nem volt rá szükség, most miért kellene?
Az első legfontosabb kérdés, hogy előírás-e ilyen rendszerrel ellátni a házat, lakást, építményt.
A válasz a következő:
- Ha van villámvédelem az épületen, akkor az előírt a villámvédelmi potenciálkiegyenlítést az épületbe belépő minden vezetékre amely a zónahatárt átlépi.
- Ha nincs villámvédelem az épületen, akkor szabvány írja elő, hogy milyen esetekben kell túlfeszültség-védelmet létesíteni és hol. Lakás és társasház esetében a túlfeszültség-védelem létesítésének szükségességét, szabványban leírt egyszerű kockázatkezeléssel kell eldönteni. Ha ilyen kockázatkezelési eljárás nem készül, akkor be kell építeni a túlfeszültség-védelmet.
Az, hogy ez a követelmény milyen műszaki tartalommal bír azt már a megrendelője pénztárcája dönti el.
Találkoztam megrendelővel, aki hallani se akart plusz költségekről, hiába próbáltam árnyalni a helyzetet, felvázolni az ok-okozati összefüggéseket.
1 év se telt bele, hogy egy külső tényező hatására a rendszer eszközeihez akkora túlfeszültség jutott, hogy a kár megközelítette a milliós tételt. (gyakorlatilag minden hálózatra kapcsolt sérülékeny elektronikával felszerelt eszközt lenullázott)
Utólag beépítettük a túlfeszültség védelmirendszert. -Jobb később, mint soha.
A túlfeszültségek keletkezési módjuk szerint:
- belső eredetű túlfeszültségek, kapcsolási túlfeszültségek
- külső úgynevezett légköri eredetű túlfeszültségek
- elektrosztatikus feltöltődésből eredő túlfeszültségek
„Bejön egy gömbvillám a nappaliba”
(shutterstock.com)
1.: A belső eredetű vagy belső túlfeszültségeket a villamos hálózatokban bekövetkező hibák vagy a különböző célú kapcsolási folyamatok okozzák.
- aszimmetrikus földzárlatok
- hirtelen terhelésváltozások (hatásos és meddő teljesítmények egyaránt),
- rezonancia és ferrorezonancia
1.2..: Kapcsolási túlfeszültségek
- zárlatok keletkezésekor és zárlatok megszüntetésekor
- terhelésledobásakor
- kapacitív áramok megszakításakor
- kicsi vagy mérsékelt nagyságú induktív áramok megszakításakor
- olvadóbiztosítók kiolvadásakor
2.: Külső légköri túlfeszültségek a kiváltó villámáramok nagyságától és a hálózati feszültségtől függetlenül alakulnak ki. Közvetlenül elsősorban a szabadvezetékeket és a légkábeleket veszélyeztetik.
- közvetlen villámcsapás fázisvezetőbe
- átütés vagy visszacsapás
- szabadvezeték közelébe becsapó villám
3.: Elektrosztatikus feltöltődésből eredő túlfeszültségek néhány jellemző feltöltődési feszültsége a szokásos tevékenységek során:
- szőnyegen való járás közben max. 35 kV
- PVC padlón való járás közben max. 12 kV
- ülés közben max. 6 kV
- habanyaggal párnázott széken max. 18 kV
- műanyag fóliával végzett munka során max. 7 kV
Az egyik leggyakoribb hozzáállás a témához, hogy „majd kihúzom az eszközöket akkor nem eshet bajuk túlfeszültség miatt”.
Ez a megoldás kétséget kizáróan kreatív és hatásos, de életszerűtlen. Képzeljük el, hogy minden használat után kihúzzuk az eszközt, amit használtunk. Viszont, nem minden védelemre szoruló készülék esetében alkalmazható. A legtöbben védelemre szoruló eszköz alatt néhány, a szívükhöz közel álló készülékre, elsősorban a TV-re, számítógépre gondolnak. Ezek esetében valóban jól használható ez az intézkedés – feltéve természetesen, hogy a napi rutin részévé vált, hogy mielőtt elmennének otthonról, kihúzzák a hálózati csatlakozókat nemcsak a „konnektorból”, hanem a koax és internet kábelt is az aljzatból. (hiszen onnan is érheti túlfeszültség az eszközt)
A Tall Tech Épületvillamosság erősíti azt a defenzív túlfeszültség politikát, hogy megelőzzük a bajt. Javasoljuk a túlfeszültségvédelmet a hálózatán!
Olvassa el többi cikkünket!