Mi alapján választunk egyszerűen fényforrást, lámpát?
A világítástechnika az épületvillamossági feladatok meghatározó része, hiszen a szerelő által kialakított villamos hálózat továbbítja a fényforrásokhoz az energiát, amelyet gondos tervezés előz meg, mind a fényforrások mennyisége, minősége és egyéb paraméterei tekintetében.
De mik is ezek a paraméterek, szabványok, minimum követelmények?
Hogyan érhetjük el a legmegfelelőbb eredményeket a világítástechnika területén?
Célszerű a csomagoláson található információk értelmezésével kezdeni.
Amire az általunk megkérdezetteknek elsődleges szempont a fényforrás választásánál az nem más, mint a teljesítmény, azaz a watt (W).
Valószínűleg ez egy régi berögződés, amikor még a hagyományos wolfram szálas izzók voltak használatban, akkor ez egyet jelentett a fényerővel, de mi a helyzet manapság?
2010 szeptemberétől kezdve az izzókon már az új szabványoknak megfelelő jelöléseket kell alkalmazni. A fogyasztóknak meg kell barátkozniuk azzal, hogy a teljesítményt a megszokott watt helyett, lumenben (is) megadják, mivel wattal történő jelölés az EU szerint félrevezető lehet az egyre jobb hatásfokú fényforrások, fejlettebb technológiák miatt.
(shutterstock.com)
Fényáram: lumen (lm)
A fényforrások legfontosabb világítástechnikai jellemzője a fényáram. A fényáram teljesítmény jellegű mennyiség. Egy sugárzó forrás által kibocsátott látható fény „mennyiségének” az integrálja (összege).
Egy fényforrásnál egyszerűen minél nagyobb ez a szám, annál több fényt bocsájt ki. Ennek értékével mindenki kalkulál, tervezőtől a fogyasztóig.
Lumenben fejezik ki, amit a fényforrás kibocsájt magából, luxban pedig azt, ami a megvilágított tárgyakon megjelenik.
Fényhasznosítás: (lm/W)
A fényforrás fényáramának és az általa felvett villamos teljesítmény értékének hányadosát nevezik fényhasznosításnak, melynek egysége a lm/W. Minél nagyobb ez az érték, annál jobban járunk energiahatékonyság szempontjából 1 wattot fényáramra átalakítva.
Szemléltetésként eltérő technológiai fejlettségű fényforrások fényhasznosítása más:
- hagyományos izzó: 13 lm/W
- halogén izzó : 18 lm/W
- energiatakarékos izzó: 50 lm/W
- kompakt fénycső: 60 lm/W
- LED: 35–200 lm/W
(nkp.hu/tankonyv/)
Színhőmérséklet: Kelvin (K)
A fényforrások világítástechnikai értékelésekor a sugárzott fény erősségén kívül annak színe is fontos jellemző.
A különböző színhőmérsékletű fényforrások egymás melletti alkalmazását kerülni kell, mert megnehezíti a szem alkalmazkodását, a színes tárgyak megjelenését kedvezőtlenül változtatja meg és zavaró, színesnek látszó árnyékok is keletkezhetnek. Fiziológiai hatásait később ismertetem.
Hajnali fény, naplemente kb. 2500 K.
Normál izzólámpa izzószálának hőmérséklete kb. 2800 K.
A nappali fehér (daylight white) kb. 4000-6500 K.
Természetes világítást adó derült északi égbolt színhőmérséklete 7000 K.
Hogyan válasszunk színt?
Környezetünket a kevert fények alkotják. Ezt színekben, illetve azok jellegében tapasztaljuk meg. Hideg és meleg színek.
A meleg fehér több vöröset tartalmaz, közelebb van a naplemente színéhez. A hideg fehér pedig a nappali fényhez, a tiszta fehérhez. Minél hidegebb a világítás fénye, annál tisztább fehér és annál kedvezőbben látunk. A meleg fehér lehet, jól esik a fáradt szemnek, de a vörös eltolódás miatt nem tiszta a színlátás, ami tovább fárasztja a szemet. A meleg fehér kb. 3000 Kelvin, a hideg fehér pedig kb. 4000K. Több helyen már gyárakban 6500K-t alkalmaznak a jobb színlátás miatt. A magasabb Kelvin érték tehát nem kékebb, legfeljebb a vöröshöz képest, hanem fehérebb.
Érdemes a 4000 K értékű színhőmérsékletet választani munkakörnyezetben. Amikor dolgozunk, valamire koncentrálunk, akkor a hidegebb környezetben koncentrálunk a legmegfelelőbben, ezért alkalmazunk jellemzően hidegfehér világítást irodákban, munkahelyeken.
Ha nyugalomra vágyunk, akkor szívesen nézzük a naplementét, a tábortüzet vagy a gyertya lángját. Ezek jellemzően melegebb fényforrások.
(brandon-lighting.com)
Színvisszaadási index: CRI % (Color Rendering Index) 0-100%
A fényforrás azon képességének minőségi mérőszáma, hogy hűen jelenítse meg a különböző objektumok színeit az ideális vagy természetes fényforrásokhoz képest.
Azt jelenti, hogy minél magasabb ez a szám, annál jobb, élethűbb színei lesznek a helyiségünknek, megvilágított objektumunknak, ami szintén befolyásolja a közérzetünket, munkánkat.
Például a magas CRI%-al rendelkező Led lámpák megfelelnek a szigorú követelményeknek a restaurálás, illetve újszülöttgondozás területén is.
A világítástechnikai piacon a CRI értéket gyakran Ra ként azonosítják.
(tachyonlight.com)
Dimmerelhetőség: (fényerőszabályzás)
Fényerőszabályozható, dimmerelhető-e a LED-es világítástechnika? A LED-ek önmagukban elvileg teljes mértékben dimmerelhetőek, de mivel minden LED-es fényforrás tartalmaz beépített elektronikát, ezért innentől a kérdés nem ilyen egyszerű.
Amíg a hagyományos izzószálas fényforrás fényerőszabályzása problémamentesen megoldható volt szinte bármilyen fényerőszabályzós kapcsolóval (dimmer-rel), addig a LED fényforrások nem mindegyike működtethető fényerőszabályzóval.
A LED fényforrások, a LED szalagok kivételével a fénykibocsátó diódák mellett általában egy tápegységet is tartalmaznak amelynek felépítésétől függ, hogy az adott egység hogyan képes a dimmer által keltett magas-frekvenciájú elektromos áramot hasznosítani.
Legyen szó akár E14 vagy E27 típusú fényforrásokról vagy komplett lámpatestekről, azok csomagolásain a gyártó minden esetben feltünteti a fényerő szabályozhatóságot amennyiben az alkalmas erre a funkcióra.
Ha egy termék csomagolásán nem található fényerő szabályozhatóságra vonatkozóan semmilyen információ, akkor az nagy valószínűséggel nem alkalmas dimmer-rel történő használatra.
IP védettség:
Az IP védettség mozaikszó, az angol International Protection (néha Ingress Protection) kifejezések rövidítése, mely Nemzetközi Védettségmegjelölés is. Az elektromos készülékek burkolatát felhasználási céljától, illetve a felhasználás jellegétől függően szilárdtest és víz behatolás elleni védelemmel látják el. A védelem szintjét az IP jelölés utáni két szám határozza meg:
- az első számjegy az idegen anyagok, környezeti behatások elleni védelem fokát,
- a második számjegy a vízbehatolás elleni védelem mértékét adja meg.
Az IP védettség nagysága maximálisan IP69K, mellyel a tartós vízbemerítés, valamint a por behatolása és 100 bar nyomású, 80°C-os hőmérséklet 100 mm-es távolságból elleni teljes védelemmel ellátott készülékeket jelölik.
Milyen IP védettségű fényforrást válasszunk?
Figyelembe kell venni az adott helyiség tulajdonságait és a vízzel, porral való lehetséges érintkezést.
Beltérre, száraz helyiségbe:
Leggyakrabban IP21 és IP20 védettségű világítótestet szoktunk használni.
Beltérre, nedves helyiségbe:
Például konyha, fürdőszoba, IP44 vagy magasabb IP védettségű világítótestet szoktunk használni.
Kültérre, ahol nedvesség és por is érheti:
Kültéren feltételezzük, hogy a világítótest vastag pornak és fröcskölő víznek lesz kitéve, ezért minimum IP44 védettségű világítótestet kell választanunk.
(insolite.hu)
Olvasd el többi cikkünket!
